A koncert első perceiben a Kecskeméti Énekes Kör Liszt- és Bartók-Pásztory-díjas karnagya, Erdei Péter előbb a megjelenteket köszöntötte, majd szokatlan felütésként, ám a hangverseny kitűnő hangulatát ily módon is megalapozva, Kányádi Sándor Küküllő kalendáriumának két versét, a Télutót és a Tavaszelőt mondta el. Ezt követően Gabriel Fauré Requeimjét hallgathatták meg az érdeklődők. Az egyik legnagyobb francia zeneszerző gyászmiséjét tavaly novemberben, a Filharmónia Magyarország bérleti sorozatában már megszólaltatta a KÉK. A néhány hónappal ezelőtti esten a Hírös Agóra színháztermében a mű szimfonikus zenekari változata csendült föl, ezúttal a kecskeméti kórust Révész László orgonaművész kísérte. A túlvilági élet nyugalmát sugárzó requiem szólószólamait Mráz Nikolett és Robin Ng énekelte, az együttest Erdei Péter vezényelte.
Az est második felében a Kecskeméthez több szálon is kötődő szegedi Bartók Béla Női Kar énekelt. A több mint 50 éves múltra visszatekintő kórust 1967-ben Kardos Pál, a kecskeméti Kodály Iskola egykori tanára, a Kodály Intézet első igazgatója alapította. A fiatalon elhunyt zenepedagógus örökségét kollégája, Rozgonyi Éva vette át, a Liszt-díjjal kitüntetett kórusvezető, az 1970-es években az ÉZI igazgatói feladatait is ellátó karnagy több mint 3 évtizeden át állt a számos hazai és külföldi versenyen sikeresen szereplő vegyeskar élén.
Az elmúlt évben KÓTA-díjjal kitüntetett együttes a szombati koncerten is szép sikerrel énekelt. Az énekes iskola dísztermét megtöltő zeneszeretők - köztük a hangversenyt személyes jelenlétével is megtisztelő Rozgonyi Éva és Ordasi Péter, valamint jó néhány dalos társ, az egykori Bartók Kórus Kecskeméten és a környéken élő tagjai, illetve az estnek helyt adó intézmény pedagógusai - vastapssal jutalmazták az együttest, akik ezúttal Valkai Dávid kezére énekeltek. A fiatal zenetanár akár már az est első felében, a Kecskeméti Énekes Körrel is színpadra léphetett volna, hiszen ő is a KÉK egyik alapító tagja volt és két éven át velük énekelt. De nemcsak ily módon kötődik Kecskeméthez, hiszen a hírös városban született, itt tanult és korábban tanított is a Kodály Iskolában. Irányításával a szegedi énekkar előbb Bárdos Lajos és Bartók Béla két-két kórusművét szólaltatta meg, majd a közelmúltban elhunyt Szőnyi Erzsébetre és Kocsár Miklósra emlékezve, valamint Kecskemét szülöttje, Kodály Zoltán munkássága előtt is tisztelegve, a három kiváló zenepedagógus műveit énekelték, felemelő szépséggel. A hangverseny az Estéli nótázással zárult, Karai József kompozíciójában zongorán Dinya Milán működött közre.
Varga Géza