Július elején négy napra keltünk útra, hogy együtt töltsünk egy tartalmas, zenében- és élményekben gazdag hétvégét Szerbiában. A közös utazás célja nem csupán a fellépés volt: lehetőségünk nyílt mélyebben megélni az együtténeklés örömét, új helyeket felfedezni, egymással beszélgetni, kikapcsolódni, töltekezni – testben és lélekben egyaránt.
Az első állomásunkon, Magyarkanizsán péntek este adtunk koncertet. A hangulatos helyszínt egy lelkes és szeretetteljes közönség töltötte meg, akik nyitott szívvel fogadták műsorunkat, mi pedig nagy örömmel énekeltünk nekik.
Műsorunk:
- Kodály Zoltán: A 150. genfi zsoltár
- Kodály Zoltán: Csalfa sugár
- Francis Poulenc: Ave verum
- Francis Poulenc: Ave Maria
- Tóth Péter: Lángok
- Tóth Péter: Pénteki ima
- Kocsár Miklós: Salve Regina
- Kocsár Miklós: Ave maris stella
- Kocsár Miklós: Sub tuum praesidium
A tábor során jutott időnk pihenésre és közös programokra is. Együtt sétáltunk, kávéztunk, fagyiztunk, zenéltünk, nevettünk és élveztük egymás társaságát. Ezek azok a pillanatok, amelyek igazán megerősítik a közösségünket. Felfedeztük Szabadka hangulatos utcáit, gyönyörködtünk az építészetében, megcsodáltuk az egyedülálló városházát és még a tornyába is feljutottunk, ahonnan lélegzetelállító kilátás tárult elénk.
A hétvége méltó zárásaként vasárnap a szabadkai városháza dísztermében léptünk fel. A patinás helyszín különleges atmoszférát adott a koncertünknek, a népes közönség figyelme és szeretete pedig emlékezetessé tette az estét.
Műsorunk:
- B. Britten: Ceremony of Carols - részletek
- Francis Poulenc: Ave verum
- Francis Poulenc: Ave Maria
- Francis Poulenc: Litanies à la Vierge Noire
- Orbán György: 6. mise
- Kocsár Miklós: Salve Regina
- Kocsár Miklós: Ave maris stella
- Kocsár Miklós: Sub tuum praesidium
Külön köszönet illeti azokat, akik lehetővé tették, hogy ez a négy nap ilyen tartalmas és emlékezetes lehessen. Hálásak vagyunk minden szervezőnek, segítőnek, kapcsolatépítőnek – itthon és odakint is –, akik szívvel-lélekkel dolgoztak a program sikeréért. Külön köszönjük kórustagjainknak, hogy időt, energiát nem sajnálva részt vettek ebben az utazásban, hangjukkal és jelenlétükkel gazdagítva ezt a közösséget.
Ez a néhány nap újra emlékeztetett bennünket arra, hogy a zene nemcsak hangok egymásutánja, hanem híd emberek, kultúrák és lelkek között. Jó együtt lenni. Jó együtt énekelni. Bízunk benne, hogy még sok ilyen élményt élhetünk át együtt.