Rozgonyi Éva zenepedagógus, Liszt- és Bartók-Pásztori díjas karnagy 1940. április 30-án, Palócföldön született.
A zenetanári pálya szépségének, értékének tudatát a legendás Békés-Tarhosi énekes iskola alapozta meg, a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában pedig Kardos Pál gazdagította és mélyítette el. A Zeneakadémián Szőnyi Erzsébet és Vásárhelyi Zoltán növendékeként 1964-ben szerzett kitüntetéses diplomát középiskolai énektanár-és karvezetőképző szakon. Tanári pályáját a szolnoki ének-zene tagozatos iskolában kezdte. 1969-től a Szegedi Tanárképző Főiskola ének-zene tanszékén, majd két évig az Egyesült Államokban tanított. Visszatérése után 1973-tól 1981-ig a kecskeméti Kodály Iskolában dolgozott, 1974-től 1981-ig az intézmény igazgatója volt. Az iskola leánykarával és a Kecskemét Városi Vegyeskarral Kardos Pál halála után, 1978-ban kezdett dolgozni. Kórusaival számos koncerten, országos találkozón, rádió-és televízió-szereplésen, külföldi vendégszereplésen és nemzetközi versenyen ért el kiemelkedő sikert. 1983-ban visszatért Szegedre, ahol a Tömörkény István Zeneművészeti Szakközépiskola szakmai vezetőjeként, majd a konzervatórium docenseként dolgozott nyugdíjba vonulásáig. Kimagasló karnagyi tevékenységét és kórusnevelő munkásságát 1996-ban Liszt-díjjal ismerték el, Szeged városa pedig „Szegedért emlékéremmel” jutalmazta.
Rozgonyi Éva, Kardos Pál leghűségesebb növendéke, követője és emlékének ápolója. Ő jutott a
legmesszebb annak az útnak építésében, amelyet Kardos tanár úr kijelölt saját maga és tanítványai
számára, s ami Kodály Zoltán százéves tervének megvalósulásához vezet.
Rozgonyi Éva munkássága összeforrt a szegedi Bartók Kórussal, amely „sokszólamú élete partitúrájának leghosszabb, legnagyobb ívű dallamának” bizonyult. 1972-ben került a kórus élére. Több mint tíz évig Kecskemétről, utazó karnagyként irányította az énekkart. Szisztematikus kórusnevelő munkával számos hazai és nemzetközi sikerre vezette együttesét. A kórus repertoárját úgy alakította, hogy abban központi helyen szerepeltek a 20. század magyar klasszikusai: Bartók Béla, Kodály Zoltán és Bárdos Lajos művei. Emellett rendszeresen műsorra tűzte a kortárs magyar szerzők darabjait, akik közül többen (Bárdos Lajos, Szőnyi Erzsébet, Kocsár Miklós, Orbán György) neki ajánlották egy-egy művüket. A kortárs zene rendszeres, magas színvonalú előadásáért Artisjus-díjat kapott. A szegedi Bartók Kórus – hálával az értük végzett több mint három évtizedes áldozatos, kimagaslóan színvonalas és eredményes karnagyi munkáért – örökös karnagyának választotta. A 45 éves jubileumi hangverseny után írta kórusának: „45 évvel ezelőtt Kardos Pál Tanár Úr elindított egy csodát, hálás vagyok az égieknek, hogy ebből 33 évig a partnereim voltak.”
Az 1991-ben létrejött Kardos Pál Alapítvány kuratóriumának ügyvezetőjeként sokoldalúan szolgálja mesterének, a kórus alapítójának emlékét: művészeti vezetője az alapítvány által kétévenként megrendezett nemzetközi egyházkarnagyi szemináriumnak, a Kardos Pál életét és munkásságát bemutató kiadványok szerkesztője. Hazai és nemzetközi kórusversenyek zsűritagja és elnöke, a KÓTA tiszteletbeli elnöke, a Magyar Kodály Társaság elnökségének tagja. Kiemelkedő zenepedagógiai és művészi tevékenységét 2012-ben Bartók–Pásztory díjjal tüntették ki. A Szegedért Alapítvány 2022-ben Gregor József díjjal ismerte el a város kultúrájáért kiemelkedő hatásfokkal végzett munkáját. 2023-ban a Magyar Kultúra Napján pedig a KÓTA Nagydíját vehette át.